|
1.
|
1918 szeptember 5. A Gulag és a vörösterror születéseAz 1918. szeptember 5-i dekrétum értelmében a cseka korlátlan jogot kapott arra, hogy az ország állampolgárainak életével és szabadságával rendelkezzék. A "fizikai eszközökkel történõ meggyõzéssel" és agyonlövésekkel rövid idõ alatt több mint 500 ezer embert semmisitettek meg és százezreket hurcoltak koncentrációs táborokba. A kommunisták csak a legkegyetlenebb terrorral tudták fenntartani népellenes hatalmukat. A falon: Szoloveci láger USZLON-OGPU (Különleges Északi Táborok Igazgatósága - Egyesitett Állami Politikai Fõhatóság) |
A tervelõirás szerint 12 ellenséget kell beszállitanunk, de ezzel a
mérnökkel, az orvosnõvel és a vén kecske professzorral együtt is csak
tizen vannak, úgyhogy a földszinti lakásokból szedjetek össze még kettõt,
munkást vagy parasztot, bárki legyen is, csak a teljes létszám, a
tizenkettõ összejöjjön! Végrehajtani!... |
A Gestapo, az NKVD véreskezû kisöccse, nem jutott el a "Vaterland
ellenségeinek dühödt össznépi elitéléséig", a munka termelékénységének
tekintetében pedig végleg lemaradt... Az NKVD parancsszavára országszerte gyûléseket tartottak az üzemek, gyárak, tudományos és oktatási intézmények dolgozói, ahol a felszólalók megbélyegezték a külföldi hirszerzés által beszervezett és az NKVD által ártalmatlanná tett kémeket, diverzánsokat, szabotõröket, s követelték, irtsák ki õket, akár a "veszett kutyákat": ugyanez történjék a leleplezett régi nemesekkel, papokkal, kereskedõkkel és kulákbérencekkel is, akik a lelkiismeretes dolgozó, a jó szakember álarca mögé bújtak. E gyûlések felszólalói közül sokan maguk is a "veszett kutyák" helyzetében találták magukat, és a kivégzõosztag elé kerültek... |