|
7.
Az NKVD-UFU a személyi kultusz éveiben szabályos időszakonként tömegesen
végezte ki a "nép ellenségeit"...
A tömeges "profilasztikus kivégzéseket" a bolsevikok az 1920-as években alkalmazták
először az USZLON-on (Különleges Szoloveci Lágerek Parancsnoksága - a Gulag elődje).
A sztálinizmus mindig tartott az értelmiségtől. Az 1930-as években, a tömeges
repressziók idején a főként értelmiségekből álló "nép ellenségei"-transzportokat
- melyek néhány száz emberből, de akár ezerből is álltak - szabályos időközönként
kicsalták a lakatlan sztyeppére, a tajgába és a tundrára, ahol aztán az NKVD-UFU
speciális alakulatai géppuskákkal végezték ki őket, a sebesülteket pedig agyonverték...
|
|
A személyi kultusz idején 6 millió teljesen ártalmatlan "nép ellenséget" transzportálták
Kolimára...
Azokat az elitélt "nép ellenségeit", akik nem birták ki a száz és ezer km-es
gyalogmenetet, a Gulag NKVD-őrei lelövöldözték vagy szuronnyal agyonszurkálták. Igy ölték meg azokat, akik fizikailag gyengék, betegek voltak szökni próbáltak,
lesántultak vagy megőrültek. Minden fogolytranszportot fizikailag erős válogatott
temetőbrigád kisért fogatokon, ásószerszámokkal felszerelve. A holttesteket
meztelenül temették el. Ezer elitéltből 700-800 jutott el a "rendeltetési helyére". |
A "nép ellenségei" elitélteket farkasvermekben tartották...
Az északra vitt elitélteket, mivel nem voltak barakkok, a minusz 40-50 fokos
hidegben gyakran vermekben éjszakáztatták, nappal pedig az új lágereket épitettették
meg velük. Ilyen körülmények között ezer "nép ellenségből" és "kulákból"
legfeljebb 250-en élték meg a tavaszt...
|
Vanyino kikötőjében a Gulag-rabok új szállitmányát hálókban rakodják be a
Jalta "kirándulóhajóra", hogy Magadanba, a kolimai kényszermunkavidék fővárosába
vigyék őket. Később a hálókat a sok sérülés miatt fémketrecekre cserélték, amelyekben
50-60 ember is elfért. |