GULAG

Végre, tizenkét év börtön mögöttem van. Szabad vagyok. De lehet e ezt "szabadságnak" nevezni? Nem zárkában voltam már, hanem csak rövidpórázon. Norilszkot nem hagyhattam el, és havonta kétszer meg kellett jelenni a városparancsnoknál.
Hátra volt még hét év kényszermunka a bányában.

Anyám! Megtettem, amire kértél... És a kereszteden megesküszöm, hogy ami itt le van írva, az mind igaz.

Az igazság örök, de néha ez az igazság szörnyű.
Lehet, hogy jobb lenne ezt az igazságot
kitörölni az emlékezetünkből?
De akkor mi marad?
A hazugság, csakis a hazugság!