|
Végezetül leírom mindazok a volt leventék névsorát, akikről tudomásom
van, hogyan alakult az életük a HAZATÉRÉS után, vagy miként zárult az életük.
1. Bergmann István (1926) 1945-ben 15 évre elítélve, 1953-ban tért
haza. Fél tüdejét elveszítve 1975-ig dolgozott a bajai Vas- és Fémipari
KTSZ-nél. Ekkor nyugdíjazták. 1999-ben meghalt.
2. Bielicki Miklós (1926) 1945-ben Szeremle környékén ejtőernyővel
ledobták, pár hét után a Mátics áruló jelentette az orosz NKVD-nek és
elvitte. Örökre eltűnt.
3. Borsódi József (1926) 1945-ben 15 évre ítélve, 1953-ban tért
haza. 1956-ban munkástanácsba lépett, ezért menekülni kellett Hazájából.
Jelenleg Franciaországban él, az egészségi állapota elszomorító, két
mankóval jár.
4. Budánovics Lajos (1926) 1945-ben 15 évre ítélve, 1953-ban tér
haza. 1959-ben tüdőbajban meghalt.
5. Cseke László (1928) 1945-ben 10 évre ítélve, 1953-ban tért
haza. Fogságban csontvelő gyulladást kapott az egyik lába. 1956-ban Amerikába
emigrált, ma is ott él.
6. Gubenyák Antal (1927) nem tudom pontosan mikor tért haza, és él-e?
7. Dujmov Szaniszló (1924) 1945-ben 10 évre ítélve, 1953-ban tért
haza, a fogságban szerzett szilikózis nyomait a mai napig is viseli. A GANZ
Villamossági Művektől ment nyugdíjba.
8. Dobosi László (1928) 1944. novemberében Bonyhádról megszökött
és hazatért. 1956-ban Amerikába emigrált, ahol szobafestőként dolgozott.
1988-ban agyvérzésben meghalt.
9. Dózsa László (1924) 1945. októberében kórházba került, tudomásom
szerint Szombathelyre, innét került haza és a Bajai Fehérnemű Gyártól
ment nyugdíjba.
10. Galac István (1926) 1944. októberében még Bátaszékről megszökött
és hazatért. 1986-ig nyugdíjazásáig a bajai Autószerviz vezetője volt.
1995-ben meghalt.
11. Fidler Antal (1928) 1945-ben hazatért. Bajáról vitette el Őt Mátics
áruló és 10 évre ítélte az orosz NKDV. 1953-ban tért haza, szív és
szilikózis bántalmakkal. 1968-ban nyugdíjazták.
12. Fumacs Ferenc (1928) 1945-ben tudomásunk szerint Őt is Mátics áruló
vitette el. Az NKDV 10 évre ítélte, és elhurcolták. Fogságban halt meg, a
helye ismeretlen.
13. Hegedüs János (1929) 1945-ben 10 évre ítélve 1953-ban tértem
haza. Nyugdíjas kisiparosként élek és dolgozom.
14. Horváth Béla (1928) 1945. november 14-én Bonyhádról megszökött.
1945 tavaszán tért haza és Baján a Móric-szigeten
véletlenül agyonlőtte ők Kóber Jenő.
15. Jurinák Ferenc (1926) a háború után Ausztráliába emigrált, ma
is ott él.
16. Kisa Gábor (1928) 1945-ben 10 évre ítélve elhurcolták, 1953-ban
tért haza. Nagyalásonyban élt. 1995-ben meghalt.
17. Kóber Jenő (1928) 1945. novemberben Bonyhádról megszökött és
Pucher Karcsival átjöttek csónakkal a Dunán a Méhészfoknál, ahol fogságba
estek. Két hónap után elengedték őket. 1945 tavaszán miután véletlenül
agyonlőtte Horváth Bélát, hajóra szállt és ismeretlen helyre távozott.
18. Korbely György (1927) Garai származású, de a bajai leventékkel
ment el hazulról. 1945-ben az NKDV 10 évre ítélte, és 1953-ban tért haza.
Éve óta nem tudjuk él-e? vagy már halott. Testvérei szerint 10 éve
meghalt.
19. Kalocsai József (1927) 1945-ben tért haza, de nincs tudomásom arról,
mi lett vele?
20. Luspai Béla (1925) 1945-ben tért haza és a háztartási boltban
dolgozott Baján, kb. 1980-ban halt meg.
21. Nehr Gusztáv (1927) 1945-ben tért haza. Elég könnyen
beilleszkedett a Rákosi-rendszerbe, mert nem akart kapcsolatot tartani azokkal,
akik fogságból térek haza. ÁVÓS tiszt volt.
22. Németh Emil (1924) 1945-ben a NKDV 15 évre ítéli, 1953-ban tért
haza. A bajai Vas- és Fémipari KTSZ-nél dolgozott nyugdíjaztatásáig.
1999-ben meghalt.
23. Mátics László (1927) besúgó és áruló, aki 1945-ben tért
haza és hogy a bőrét mentse, az orosz NKVD-vel együttműködve több leventét
elvitetett. Nem érdemli meg azt, hogy többet írjak róla. Tudomásom szerint
1994-ben meghalt.
24. Mózer Károly (1928) 1945-ben az orosz hadbíróság 10 évre ítéli
és elhurcolja. 1946-ban tüdőbajban ukrajnai Herszonban a kórházban meghalt.
25. Osztrogonác Mátyás (1926) tudomásom szerint Kiscsőszről a
Szombathelyi Kórházba került, és onnét 1945 tavaszán tért haza. Szabóként
dolgozott mint kisiparos, 1985-ben halt meg.
26. Paszternyák Péter (1928) 1945 tavaszán tért haza és kovácsként
dolgozott nyugdíjaztatásáig.
27. Pálinkás György (1930) még 1944 októberben visszaszökött Bátaszékről.
Jó gyermekkori barátom volt, de könnyen beilleszkedett a régi rendszerbe és
igyekezett a régi urak szenvedélyét gyakorolni, ugyanis vadász lett, ami
gondolom párttagsággal járt. Erre azért merek gondolni, mert mikor jeleztem
néki azt, hogy könyvet szeretnék írni, hogy gyermekkorunkban mit műveltünk,
határozott kijelentést tett, hogy "ENGEM HAGYJ KI A BULIBÓL, MÉG A
NEVEMET SE EMLÍTSD MEG"!
28. Póth Mihály (1924) Kiscsőszről megszökött és 1945-ben tért
haza. Hamar beilleszkedett a Rákosi rendszerbe, mert testvérei elég magas
rangot értek el a néphadseregbe. A cserkészliliomot a vörös csillagra váltották
át. Mikor én 1953-ban hazatértem fogságból, és azt kérdeztem miért
hordja a vörös csillagot azt felelte: "most ilyen idők járnak"!
1996-ban meghalt.
29. Pucher Károly (1926) 1945-ben Bonyhádról Kóber Jenővel megszökött
és a Dunán a Méhészfoknál csónakkal átjöttek. Az oroszok fogságába került,
ahonnét két hónap múlva szabadult. Szív elégtelenségben hunyt el 1991 márciusában.
30. Sáth Ferenc (1926) 1945. március 31-én fogságba esett. Még az
este az oroszok hazaengedték. Hazulról vitette el őt is Mátics áruló az
orosz NKVD közreműködésével. Repülőgéppel hozták Bajáról el, és
Ausztriába rakták rabszállító vagonba. 1945-ben romániai Konstancában ítélte
el az orosz hadbíróság 10 évre. 1953-ban szabadult. A bajai Vas- és Fémipari
KTSZ-től nyugdíjazták. 1997 szeptemberében meghalt.
31. Schobloher Mátyás (1928) magyarosított Sasvári Mátyásra.
1944-ben Kiscsőszről megszökött és 1945 tavaszán tért haza. A bajai Vas-
és Fémipari KTSZ-től nyugdíjazták.
32. Szvoboda Ferenc (1928) 1945-ben az NKVD 10 évre ítéli és
1953-ban tér haza. A bajai Vas- és Fémipari KTSZ-től megy nyugdíjba.
33. Zélity Antal (1927) 1945-ben árulás útján az orosz NKVD egy
hadifogolylágerből kiválasztja és 10 évre ítéli. 1953-ban tér haza és
1956-ban emigrál Németországba, ahol 1988-ban meghalt.
34. Zomborcsevics Mátyás (1926) 1945-ben az NKVD 15 évre ítéli és
elhurcolják. 1953-ban tér haza, és 1957-ben emigrál Svédországba. A kint
szerzett betegség következtében többször volt szívinfarktusa. Jelenleg is
Svédországban él.
35. Várnai János (Csöpi) (1924) 1945-ben tért haza Bajára, majd
Budapestre került. Nincs hír róla, hogy él-e?
36. Dinc Lajos (1924) 1945-ben tért haza Dunántúlról és mint
lakatos ment nyugdíjba a bajai Vas- és Fémipari KTSZ-től.
Okvetlen meg kell említenem a négy kalocsai leventét, akik szorosan
hozzánk tartoztak és az életük olyan gyötrelmes volt, mint azoké a bajaiaké,
akiket elhurcoltak Hazájukból.
37. Bolvári István (1926) 1945-ben az NKVD fogságába kerül és 15
évre ítélik. 1953-ban tér haza, jelenleg is Kalocsán él, nyugdíjas.
38. Böndör Lajos (1926) 1953-ban a NKVD elítéli 20 évre. 1953-ban
szabadul, Kalocsán élt, 1996-ban meghalt.
39. Fekete Ignác (1926) 1945-ben az NKVD 20 évre ítéli, a fogságban
nagyon sok betegséggel küszködve tér haza 1953-ban. 1991-ben nyugdíjasként
szívinfarktusban meghalt.
40. Matos Ferenc (1925) 1945-ben az NKVD 20 évre ítéli és 1953-ban tér
haza. Kalocsán él jelenleg is, mint nyugdíjas.
Felsorolásomban csupán 40 volt leventéig jutottam el, akik közül már
sajnos sok nem él. Hogy hol van, és hova lett a többi? Hiába igyekeztem
megtudni, nem sikerült, mert sokan még mindig a kommunizmus szellemében élnek
és félnek. Viszont vannak, akik talán szégyellik azt, hogy valaha leventék
voltak és "Szebb jövőt" köszöntek.
Bízom abban, és remélem, ha egyszer megjelenik a leírásom és
elbeszélésem a bajai leventék "Kálváriájáról" az utókor és a
történelem igazolni fogja, hogy az a sok szenvedés, amin keresztül mentek a
háborúnak volt köszönhető. Legyen ez örökös figyelmeztetés, hogy az
emberek azért harcoljanak, hogy örökös béke legyen a földön.
Végezetül köszönetet mondok Rozikának Szigeti Istvánnénak, aki
segítségemre volt abban, hogy a kézi leírásomat legépelte.
| 
