1945-ben figyelt föl a Szovjetunió katonai elhárítása az apai ágon módos sztavropoli, az anyain pedig kubanyi parasztcsalád leszármazottjának, az egyebek mellett matematika–fizika tanárnak, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicinnek a levelezésére. A levelekben Szolzsenyicin Lenint és Sztálint megvetõen emlegette, Sztálint például a köztörvényesek körében használatos kifejezéssel bandafõnök-nek mondva. Így azután hamarosan börtönbe került a már évek óta elbeszéléseket írogató tanár, aki nyolc év javító-nevelõ munkatáborban letöltendõ büntetést kapott. Több helyen dolgozott, építkezésen, kõmûvesként is, akusztikai laboratóriumban, öntödében.
     A korabeli szovjet világ pokolbugyraiban szerzett tapasztalatait több mûvében adta közre, az Archipelag GULag címû mûve – amely monumentális lágerszociológiának is felfogható – három kötetben jelent meg Párizsban 1973–1975-ben.
     Magyarul A Gulag szigetcsoport címen adták ki az idõközben Nobel-díjjal kitüntetett író munkáját, amelynek címe révén új szó került a magyar nyelvhasználatba (és a világ számos nyelvébe is). A kötet címlapján GULAG olvasható. A szó újsága persze viszonylagos, hiszen afféle munkatáborokban, mint amilyenekben Szolzsenyicin raboskodott, magyarok is voltak.
     A Szolzsenyicin-kötet címében rövidítésként szereplõ GULag a Glavnoje Upravlenyije Lagerej, azaz magyarul Lágerek Fõigazgatósága. Ez a hatósági szervezet intézte a kényszermunkatáborok, -telepek, börtönök mindenféle ügyeit. A GULag-ot 1934-ben hozták létre a Belügyi Népbiztosság fõszerveként, maga a szovjet lágerrendszer már 1918 óta megvolt. Máig sem tudható, hány millióan dolgoztak a táborokban, s azt sem, hányan haltak meg. Az 1944 után ezekbe hurcolt magyaroknak tizede élte túl a munkatábort...
      Szolzsenyicin nevezetes mûvének magyar címleírásai is változatokat tartalmaznak. A Világirodalmi lexikonban az említett Archipelag GULag-on kívül magyar cím gyanánt GULAG szigetcsoport szerepel. A Magyar nagylexikon 1999-ben már tartalmaz GULAG címszót, s ebben a GULag alakot is közli. S így említi Szolzsenyicin mûvét: Gulag-szigetvilág. A Magyar értelmezõ kéziszótár új, átdolgozott kiadásában a címszó írásmódja: gulág.
     A XX. század végén vált hazánkban országszerte ismeretessé a nagykanizsai Rózsás János, aki szintén túlélte a kényszermunkatábort, s kiadta róla emlékeit. Sõt: lexikont állított össze a rabtársakról: GULAG LEXIKON (Püski, Budapest, 2000). A cím így van írva, csupa nagybetûvel. A kötet készítõje megmagyarázza a GULAG jelentését („Lágerek Állami fõigazgatósága”, 5. lap), s egyebek mellett ezt írja: „Téves szóhasználat, de már átment a köztudatba, amikor azt mondják, gulágokon raboskodott [...]” S elmondja a fentebb már említett tudnivalókat a szervezetrõl és a táborok helyérõl. Egyébként Rózsás János ismerte Szolzsenyicint az egyik munkatáborból... A kötetben Rózsás János megadja nagykanizsai címét, telefonját, s önmagát mint „volt SCS 43-as Gulag rab”-ot jegyzi, vagyis a rövidítést nagy kezdõbetûvel írja, és kötõjel nélkül teszi hozzá a rab szót (9. lap). A könyv bevezetõjében nem egységes helyesírású a szó, az idézetteken kívül van még a szövegben „Gulag lexikon” (7. lap) és „GULAG LEXIKON” is (8. lap).
     A Magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának szótári részében nincs GULÁG vagy gulág szó (1984-ben), a Helyesírási kéziszótár (1988.) és a Magyar helyesírási szótár (1999.) sem tartalmaz ilyet. Ám a Kisújszálláson megjelentetett Nagy magyar helyesírási szótár 2002-ben felvette a szót: GULAG, s megadja oroszul és magyarul a rövidítés feloldását, majd gulággal, gulágon toldalékos alakokat mutat be példa gyanánt. Ez eléggé öszvér megoldás, hiszen a MÁV : MÁV-val mintája szerint kelIene eljárnia, vagyis GULAG : GULAG-gal, GULAG-on, ha betûszó a GULAG. Ha szóösszevonásos alaknak tekinti (GULag vagy gulág), akkor lehetne GULaggal vagy gulággal formákban írnia. Máskülönben pedig nem is a [gulag] kiejtésmód él a köznyelvben, hanem a [gulág], hasonlóan a Sztalin ~ Sztálin kiejtésés íráskettõsséghez, amelynek jegyében a helyesírási szabályzat a Sztálin alakot már az ötvenes évek óta tartalmazta.
     A napisajtó is többféle írásmódot használ: „[...] azon millióknak, akik fogolyként megjárták a Gulágot, [...] még fenyegetés volt a szocializmus [...]”; „Dr. Olafson Placid atya, bencés szerzetes, aki három év rabságban volt az Andrássy út 60.-ban, majd tíz évet töltött gulágon”; „A elõadó tájékoztatta a fiatalokat a gulag-rabokról” és így tovább.
     Láttuk: megjárja a gulágot vagy éveket töltött gulágon szerkezeteket használ a köznyelv, holott magát a GULag-ot a rabok (mondhatni) soha nem járták meg, soha egy percig ott nem voltak, amint ezt Rózsás János is említi. Nyilvánvaló: Szolzsenyicin könyvének címe a „sziget, szigetcsoport” révén a GULag ~ GULAG ~ GULÁG ~ gulág szóhoz olyan járulékos ismeretet kapcsol, mintha az maga valamely földrajzi név volna. Ezért az immár szokásos toldalékolás: gulág-on, gulág-ot; ha nem így érezné, hinné a beszélõ vagy író, akkor gulágban (’munkatáborban’) töltött évek szerkesztményeket olvashatnánk, hallhatnánk. Ekként a fentiekben szereplõ megjárták a Gulágot szerkezet sem létezhetne; egy munkatábort nem szokás megjárni, inkább ilyenek vannak a magyarban: megjárja az utat; megjárja a falut. A magyar nyelv értelmezõ szótárában Arany Jánost idézik példaképp: „Buda király elsõbb, a helyet megjárva, | Építi fa sátrát nagy kõ palotára”; Petõfi Sándor is így használja a mûveibõl készített szótár szerint: „A víz közepén nyúlik végig [...] a nevezetes töltés [...] négy lovas kocsi – nyolc ökör segítségével – egy nap alatt is megjárja”; „Õ már megjárta az egyházat, s ott misét olvasa.” Az éveket töltött gulágon szerkezet az éveket töltött a szigeten ~ a nyarat a Balatonon töltötte formákra emlékeztet, illetve a bejárta a szigetet mintájúakra. Csokonai Vitéz Mihály így írt (az értelmezõ szótár szerint idézve): „Itten élek én most megelégedéssel, | mert idõm vidáman, boldogságban töltöm.” – Nos: nemcsak boldogságban, hanem más körülményekben is lehet valaki sokáig: éveket töltött börtönben a szokásosabb vonzatszerkezetes forma a tölt ige mellett, így éveket töltött gulágban lenne a hagyományos alakulat.
Büky László