|
....................................
| |
Második beszélgetés
Erdély
legrégibb iskolája * Egy millió lejes hagyaték * Egy
az Isten avagy mit kell tudni az
unitárius vallásról *
A vallási türelem meghirdetése Erdélyben
- Tehát 1929-ben egy teljesen új fejezet kezdődött el az iklandi kisfiú
életében. Milyenek voltak az első benyomások a kolozsvári iskolával
kapcsolatban?
- Fülöp Zoltán, szülőfalum beli unitárius lelkész közbenjárása után édesanyám
felvitt Kolozsvárra, s beíratott a Kossuth Lajos utca, 9. szám alatt levő
unitárius gimnáziumba, ennek első osztályába. Harminchaton voltunk,
ezt a létszámot szigorúan betartották. Hálás, meleg szívvel gondolok vissza
erre a gyönyörű iskolára, bentlakásos kollégiumra. 1899-ben kezdték el építeni,
1901-ben fejezték be. Négyszög alakban körbe épített épület, közepén
lebetonozott udvarral. Az alagsorban konviktussal, azaz konyhával és étkezdével.
1929-től 1937-ig itt végeztem a nyolc gimnáziumi évet, majd érettségi után
szintén itt voltam három és fél éven át teológiai hallgató. Kíváncsiságból
kívülről körbelépdeltem az épületet, hadd lássam, mekkora. Ha igaz az, amit a
katonaságnál tanultunk, hogy egy lépés háromnegyed méter, akkor az iskola 4500
négyzetméternyi területen fekszik. Az unitárius templom felöli szárnyában,
zömmel az első emeleten volt és van ma is a püspökség és a teológiai akadémia. A
gyönyörű intézmény adományból épült. Berde Mózsa egy millió lej értékű vagyonát
hagyatékozta az egyetemes unitárius egyházra. Bronz mellszobra ma is a kollégium
előcsarnokában áll szemben egy másik unitárius ember, a híres polihisztor,
Brassai Sámuel mellszobrával. Istennek hála, voltak az egyháznak jótevői: Suki
László, Augusztinovics Pál, Baldácsi Antal és a legnagyobb, az unitárius jótevők
fejedelme, Berde Mózsa, aki a szabadságharc alatt Háromszék kormánybiztosa volt.
Ez az iskola Erdély legrégibb tanintézete. 1557-től létezik, pár hónapra rá,
ugyanabban az évben létesült a nagyváradi iskola. A kolozsvári református és
katolikus gimnázium valamivel későbbi. Ma a kolozsvári volt unitárius gimnázium
a Brassai Sámuel, a reformátusoké az Apáczai Csere János, a katolikusoké pedig a
Báthori István nevét viseli.
- Az ön véleménye szerint miért éppen az unitárius iskola a legrégebbi
Erdélyben? Milyen történelmi keret adatott meg ennek létrehozásakor?
- Valóban nem érdektelen az a kor. Mivel nagyon szerettem mindig a történelmet,
engedtessék meg egy rövid kitérőt tennem. Abban az időben, 1541 és 1571 között
Erdélyben az első fejedelem, az unitárius János Zsigmond uralkodott. Erdély
önálló fejedelemséggé válása 1541-ben, a szerencsétlen kimenetelű Mohácsi csata
után ment végbe. 1526. augusztus 29-én a húszéves II. Lajos, magyar király a
II. Szolimán vezette török túlerővel szemben csatát vesztett. Maga is életét
vesztette. A török elfoglalta Magyarország középső részét. Így az ország három
részre szakadt. Ferdinánd, Habsburg császár a hozzá pártolt nyugat-magyarországi
főurak támogatásával uralma alá vonta a törökök által el nem foglalt
Nyugat-Magyarországot és az ország északi részét. Ezzel megkezdődött a
Habsburg-ház több mint háromszáz éves uralma.
A török által el nem foglalt
keleti országrész és Erdély Szapolyai János vajda vezetésével válik külön
királysággá. A vajdát I. János néven királlyá koronázták a nemzeti párti főurak.
Ő feleségül vette a szépséges Jagello Izabella, lengyel hercegnőt, aki alig húsz
évesen Magyarország királynéja lett. János király 1540-ben, ötvenkét évesen
meghal, csupán néhány nappal kisfia születése után. Párnapos fiát egy régens
tanácsra bízta: feleségére, Izabellára, vitéz Ittyesenovics Martinuzzi Fráter
Györgyre (György barát), Petrovics Páterre és Enyingi Török Bálintra, s
ugyanakkor a török szultán, Szolimán kegyelmébe ajánlja. Az országgyűlés gyorsan
meg is koronázta a csecsemő János Zsigmondot, aki 1571-ig II. János néven
Magyarország keleti részének és Erdélynek a királya lesz. Helyette a fent
említett gyámtanács vezette az országot.
1526-tól a törökök többször is próbálkoztak Buda elfoglalásával. II. Szulimán
szultán 1541-ben kihasználta az alkalmat, cselhez folyamodott. Felvonul Buda
alá, s kéri, hogy az alig egyéves János királyt, kis kegyeltjét hozzák le a
sátrába, mert látni szeretné. A főurak Török Bálint vezetésével le is viszik a
kis királyt. Török Bálintot ott marasztalják ebédre. Utána a főúr távozni
készül, de a szultán szívélyesen marasztalja, mondván: "Hátra van még a fekete
leves." - azaz a fekete kávé. Elfogatja Török Bálintot, és a Jedikula, magyarul
Héttorony várába záratja, ahol kilenc év múlva meghal. Közben 3000 török katona
mintegy bámészkodni beszivárog a várba, és a parancsnok távolétében elfoglalják
a várat. A szultán ezután a királynét és az egyéves János Zsigmondot
Gyulafehérvárra
kísérteti. György barát is velük tart.
1551-ben Fráter György sugalmára Izabella I. Ferdinánd javára lemond a trónról,
s hazatér Lengyelországba királyi atyjához. Közben a két nagyhatalom között
"hintapolitikát" folytató György barát ismét a török felé kacsingat, amiért
Ferdinánd erdélyi helytartója, Castaldo generális Gyulafehérváron megöleti. A
magyar országgyűlés 1556-ban visszahívja Izabellát, aki haláláig, 1559-ig három
éven át kormányozza az országot. Ekkor veszi át a hatalmat immár önállóan a 19
éves ifjú király. Uralkodásához két nagy esemény főződik: a székely lázadás
1562. évi leverése, amit Bözödi György a Székely
bánja című regényében örökít meg. A másik nagy esemény a lelkiismeret- és
vallásszabadságnak a világon első ízben való törvénybeiktatása, ez a Tordai
Országgyűlésen történt meg, 1568. január 6-13 között. Ez a híres tordai ediktum.
Itt iktatták törvénybe azt, hogy a már 1557-ben bevett ágostai hitvallású
evangélikus vallás, illetve az 1564-ben törvényesített helvét hitvallású
református vallások mellett, mint negyedik felekezetet + az unitárius vallást is
törvényesítették. Ezzel a reformáció folyamata le is zárult. Dávid Ferenc, az
unitárius vallás meghirdetője olyan meggyőzően beszélt ezen az országgyűlésen,
hogy hatására maga a fejedelem, az összes főurak s így az egész ország áttért az
unitárus vallásra. Ez a "Quius regio, eius religio" elve. Akié a terület, azé a
vallás.
Dávid Ferenc, az egyetlen magyar vallásalapító 1510-ben született Kolozsváron. ¦
is átmegy a reformáció összes fokozatán. Először katolikus, majd evangélikus,
később református püspök lesz. Kiváló szónok. Rengeteg nyilvános hitvitája
volt, melyeken rendszerint maga a fejedelem is részt vett. Különösen a híres
szónokkal, református püspökkel, Méliusz Juhász Péterrel voltak heves vitái.
A nevezetes tordai országgyűlésről jövet Kolozsváron, a Tordai út sarkán
felállt egy hatalmas kőre, s arról tartott egy híres beszédet, amelynek hatására
az egész Kolozsvár átállt az unitárius vallásra. Így a híres kolozsvári Szent
Mihály templom is az unitáriusok birtokába került, és 1716-ig az is maradt,
amikor az ellenreformáció során katonai segédlettel vissza nem veszi azt.
Egyébként az a hatalmas, híres kerek kő ma is megvan. A jelenlegi kolozsvári,
1796-ban épült unitárius templom mellékbejárata előcsarnokában őrzik. A templom
főbejárata fölött az unitáriusokra jellemző latin nyelvű, nagy aranybetűs
felirat áll: "In honorem solius dei - MDCCXCVI" - azaz "Az egyetlen Isten
tiszteletére - 1796".
Az unitárius latin szó
egységet jelent. Az istenség egyetlen személyben való szemléletét. Az Isten,
mint Atya! Ez a vallásos szemlélet szemben áll a trinitárizmussal, vagyis a
háromság-hivéssel. Tehát a háromság-hivők Istent három
személyben ismerik el. De maga a Biblia és a ráció ezt megcáfolni látszik.
Hiszen Jézus maga is kijelenti, hogy Isten lélek, s azok, akik őt imádják,
lélekben és igazságban imádják. Most jön a ráció: ha Isten, maga lélek, miért
van szükség akkor a "lélek" Isten imádása mellett a "szentlélek" külön
imádására? A kettő egy és ugyanaz. A Bibliában Jézus mindenhol és mindenütt
kizárólag embernek, az ember fiának nevezi magát, és soha, sehol, egyetlen
helyen sem mondja, hogy ő Isten.
A Bibliában nincs utalás az úgynevezett hármas istenségre. Ez így is
gyakoroltatik Jézus születésétől több mint 300 éven át. Természetesen Jézus
csodálatos jelleme, egész makulátlan élete, az emberi, romlott világ
megjavításához való hozzáállása, bestiális meggyilkolása nyomán a századok
múltával személyisége egyre inkább a mítoszok világába vetítődött át. Ez egy
természetes, emberi folyamat. Az unitárius Dávid Ferenc-i eszmét a trinitárius
nézettel szemben történelmi tény támasztja alá nem kevesebb fontossággal. Tudni
kell, hogy egy eszme nem máról holnapra születik meg. Ez egy viszonylagosan
hosszú folyamat. Így volt ez az akkori keresztény korban is. Jézus emberfeletti
voltát, istenségét megszülendő eszmék már hosszabb ideje kerengtek az akkori
világban.
Kiemelendő különösen két püspök személye: az Áriusé és az Áthánáziusé. Árius
Isten egyetlen személyben való megtestesülését hirdette. Ezért vagyunk mi,
unitáriusok áriánusok. Áthánázius a hármas istenség híve volt. A keresztény
vallás rohamos fejlődésével a Római Birodalmat is megrázkódtatások érték. Az
akkori császár álmot látott: az égen megjelent neki egy kereszt, melyre ez volt
írva: "In hoc signo vinces." Tehát: e jelben győzni fogsz. Ekkor Niceába
összehívta a keresztény zsinatot. Ezen az Áthánázius féle trinitárius irányzat
győzött. 325-öt írtak akkor. Nagy Konsztántin császár ezen a zsinaton teszi a
pogányság helyett államvallássá a kereszténységet. Tehát Jézus születése után
három és egynegyed századdal keletkezik a trinitárius vallás.
E vallástörténeti kis eszmefuttatás semmilyen más vallású embertársamat nem
akarta sem bántani, sem megsérteni. Ezek a Bibliából és a történelemből merített
tények. Ennek ellenére vallom, hogy a vallási hovatartozás szigorúan magánügy és
lelkiismereti kérdés. A vallás nem cél hanem a legmagasabb szintű eszköz az
emberi boldogulás útján. Ha valakit a hite boldoggá tesz, az a hívő elérte
célját.
Őszintén sajnálom, hogy nem tudok hinni az öröklétben. Talán úgy könnyebb lenne
életem alkonyán megalkudni az elkerülhetetlen véggel. De a tudomány állításaival
ellentétes hittel nem tudok megbékülni, s elfogadom Isten rendelését, és nem
félek a halál gondolatától. Erre minden nap rendszeresen készülök, s
mintegy lelki gyakorlatot végzek az estéli imáimban vagy a reggeli ébredéskor.
Tehát nem vagyok türelmetlen a más vallásúakkal szemben. Szégyellném is magam
erdélyi létemre, ha ilyen gondolataim lennének. Sokat voltam távol
szülőföldemtől, s bármilyen templomba tértem be, szívből tudtam imádkozni. Még a
buddhista templomban is, mert tudtam, "unus est deus", azaz egy az Isten. Csak
egyetlen kikötésem van: ne lássak kommunistát, ateistát.
| |
....................................
|
