Életének mérlege:
18 év nagy szegénységben
11 év szovjet katonai bíróság által elítélve GULAG rabszolgaként
26 év háborús bűnösként, folyamatos rendőri felügyelet alatt, a hozott betegségek által egyre jobban sújtva

A hazatért rab azonnal kiállított katonakönyve. 1955.

     Apám sorsára halála után 17 évvel, 1999-ben derült fény számomra, szinte véletlenül. Tőle csak azt hallottam, hogy "fogságban" volt.
Története az eddigi ismereteim szerint a következő :
      1944 őszén, 18 és fél évesen Tokajból mint leventét mozgósították Kassára, katonai kiképzésre.1945 január első napjaiban a szovjet csapatok érkezésekor a kaotikus állapotok közepette többedmagával megpróbált gyalog hazajutni. 
Az 50 km-es út megtétele közben szovjet fogságba került. A rehabilitáló okmányból /1999/ derül ki, hogy a 40. Hadsereg Törvényszéke ítélte a későbbiekben el, 3 hónappal a letartóztatása után. 
      Részletek nem ismeretesek, a következő helyszín már a Szovjetunió legtávolabbi megsemmisítő-munkatábor körzete: Kolima. A töredékekből amiket néha elmondott, nem igazán tudhattuk meg mi volt ott. Térdeit vastag fehér szaruréteg borította /szűk, vizes vájatokban kúszva húzták a csillét/  Biccentett, egyik térde recsegve-ropogva hajlott /lábtörésekor nem kapott ellátást/
      Snitt, ... 1955 novemberében három hónap vagonban vonatozás után megérkezett Nyíregyházára, ahonnan hadifogoly papírokkal engedték haza.  Megfélemlítették. Nem beszélhetett őszintén a "fehér halál" birodalmában eltöltött évtizedről, még a családjának sem.
      A Történeti Hivatal által 1999-ben a család kérésére másolatban kiadott  dosszié lapjai szerint haláláig /1982/ háborús bűnösként tartották rendőri megfigyelés alatt.

A Terror Háza múzeumban két, hazahozott jellegzetesen gulágos használati tárgya van kiállítva.  

Lásd még:

• Szigorúan titkos rendőri jelentés Tokaj 1966

• Rendőri jelentés Tokaj 1968

Vissza