A volt gulag rab azonnal kiállított katonakönyve

 

Megkésett rehabilitáció

Gyors válasz érkezett az általunk beterjesztett felmentési kérelemre Moszkvából 1999-ben, apám halála után 17 évvel.

rehabilitacija

 Oroszországi Föderáció
Legfelsőbb Ügyészsége

LEGFŐBB KATONAI ÜGYÉSZSÉG

      1999 január " 6 "                  I G A Z O L Á S
      5uv-50730-54.sz.
               ( a rehabilitációról )

 103160 Moszkva, K-160 Homaunov per. 14
 Polgártárs : Tóth István
Születési éve és helye : 1926 év, Tokaj város, Magyarország
Mely állam polgára : Magyarország
Nemzetisége : magyar
Lakhelye a letartóztatásig : Abaújszántó, Magyarország
Munkahelye és beosztása ( foglalkozása ) a letartóztatás előtt : földműves

Letartóztatás időpontja : 1945 január 23.

Mikor és mely szerv ítélte el ( hozta a megtorló intézkedést ) : 1945 március  23-án, a 40. Hadsereg katonai törvényszéke.

A bűntett minősítése és a büntetés ( alap és kiegészítő ) mértéke :
az OSzFKSz Btk. 19 és 58(6), 19 és 58(8), 19 és 58(9),
58 ( 11 ) paragrafusai alapján 25 év javító munkatábor.

A szabadulás időpontja: 1953 november 18.

Az Oroszországi Föderáció 1991 október 18-i törvénye 3. paragrafusa   alapján, a "politikai megtorló intézkedések áldozatainak rehabilitációja" tekintetében

T ó t h I s t v á n  polgártárs rehabilitálva van.
 
 
A rehabilitációról szóló határozatot a Legfőbb Katonai        Ügyészség 1996 április 30-án hozta meg.

Megjegyzés: A rehabilitációról szóló határozat nem szolgálhat alapul Németország polgárai számára vagyoni követelések szempontjából, mely ellenkezik a hatályban lévő törvénykezéssel és a nemzetközi kötelezettségekkel.

            Legfőbb Katonai Ügyészség Rehabilitációs osztályvezetője

                                         L. P. Kopalin


Egy kis magyarázat:

   A népbíróságok, a katonai törvényszékek, a rendkívüli bizottságok ( az úgynevezett OSZO ) az 1926-os Dzerzsinszkij-féle büntető törvénykönyv hírhedt 58-as paragrafusa alapján éjt nappallá téve hozták ítéleteiket. 
Az első időkben 5 évre, majd 1937-től 15-20 évre, és 1947-től kezdve pedig többnyire 25 évre ítélve a koncepciós perek áldozatait. Az 58-as paragrafus, melynek alapján az úgynevezett "politikai bűnösöket" futószalagon ítélték el életre vagy halálra, a következő alpontokra tagozódott :

1a   egyértelmű hazaárulás
1b   hazaárulás a kommunista rendszer gyengítésére
2     fegyveres felkelés a rendszer ellen
3     az ellenség támogatása
4     a nemzetközi burzsoázia támogatása
5     a Szovjetunió megtámadásának előkészítése
6    
kémkedés
7     kártétel, károkozás ipari, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi téren
8    
terrorcselekmény végrehajtása
9    
diverzió (kártétel rombolással)
10   szovjetellenes propaganda
11  
szovjetellenes csoportos agitáció, propaganda
12   politikai bűntény feljelentésének elmulasztása
13   a cári rendszer kiszolgálása
14    szabotázs, gazdasági ellenforradalom

    Amennyiben a fenti pontok közül bármelyikhez hozzátették, vagy eléje tették a 19-es alpontot, azt jelentette, hogy nem megkezdett vagy bevégzett bűncselekményről van szó, hanem annak csupán szándékáról, az esetleges felkészületről, felkészülésről. (Ezt kibővítve úgy értették : képzettsége, kiképzése, beosztása alapján elkövethette volna. Tehát ha nem is állt szándékában elkövetni a vádiratban rögzített bűnöket, de személye potenciális veszélyforrás a szovjet rendszer számára, ki kell iktatni a társadalomból.
(forrás: Rózsás János)

Összefoglalva:

1.   Oroszország Legfőbb Katonai Ügyészsége 1996-ban megállapította, hogy apámat mondvacsinált okokkal ítélték el. (mellékbüntetésként az "58-asok" a letöltés után nem térhettek haza, egy a Szovjetunióban kijelölt helyen kell végleg letelepedni, és rendőri felügyelet alatt élete végéig élni)

2.   A 19-es kód alapján apám az első 3 vádpontot el sem követte (kémkedés, terrorcselekmény végrehajtása, diverzió), a (szerintük) megvalósult szovjetellenes csoportos agitáció, propaganda pedig lehetett egy "ruszki vicc", vagy "beszólás" a kocsmában, amit valaki (esetleg az ő jelenlétében) mondott, és ennyi elég is volt.

3.   Magyar területen elfogott katona fölött idegen ország állampolgáraira érvényes polgári törvények alapján katonai "esküdtszék" mondott ki súlyos, sokszor halálos bírósági ítéleteket. 

 

 
Édesapám Tóth István  (1926-1982) életének mérlege:
18 év nagy szegénységben
11 év szovjet katonai bíróság által elítélve GULAG rabszolgaként a halállal társbérletben
26 év háborús bűnösként, folyamatos rendőri felügyelet alatt, a hozott betegségek által egyre jobban sújtva
Szomorú sorsára halála után 17 évvel, 1999-ben derült fény számomra, szinte véletlenül. Tőle csak azt hallottam, hogy "fogságban" volt.
Története az eddigi ismereteim szerint a következő :
      1944 őszén, 18 és fél évesen Tokajból mint leventét mozgósították Kassára, katonai kiképzésre.1945 január első napjaiban a szovjet csapatok érkezésekor a kaotikus állapotok közepette többedmagával megpróbált gyalog hazajutni. 
Az 50 km-es út megtétele közben szovjet fogságba került. A rehabilitáló okmányból /1999/ derül ki, hogy a 40. Hadsereg Törvényszéke ítélte a későbbiekben el, 3 hónappal a letartóztatása után. 
      Részletek nem ismeretesek, a következő helyszín már a Szovjetunió legtávolabbi megsemmisítő-munkatábor körzete: Kolima. A töredékekből amiket néha elmondott, nem igazán tudhattuk meg mi volt ott. Térdeit vastag fehér szaruréteg borította /szűk, vizes vájatokban kúszva húzták a csillét/  Biccentett, egyik térde recsegve-ropogva hajlott /lábtörésekor nem kapott ellátást/
      Snitt, ... 1955 novemberében három hónap vagonban vonatozás után megérkezett Nyíregyházára, ahonnan hadifogoly papírokkal engedték haza.  Megfélemlítették. Nem beszélhetett őszintén a "fehér halál" birodalmában eltöltött évtizedről, még a családjának sem.
      A Történeti Hivatal által 1999-ben a család kérésére másolatban kiadott  dosszié lapjai szerint haláláig háborús bűnösként tartották rendőri megfigyelés alatt.

A Terror Háza múzeumban két, hazahozott jellegzetesen gulágos használati tárgya van kiállítva.  

Kivonat a 40.Hadsereg törvényszékének ítéletből a magyarországi szervek számára /1959/ 

Fordítás oroszból.
2/190
 

T i t k o s !

 

F e l j e g y z é s
TÓTH I-ról.

 

TÓTH István, született 1925. Tokaj, magyar nemzetiségű, magyar állampolgár, iskolai végzettsége 3 elemi, lakott Abaújszántó.

TÓTH I.-t a Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszéke 1945. március 23.-án 25 évi szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság  TÓTH-ot bűnösnek mondotta ki, mert 1944. végén Csehszlovákia területén tartózkodva belépett a diverziós terrorista és kémiskolába, melyet a német hírszerzőszervek hoztak létre. Tanulmányainak folytatása közben részt vett a szovjet és csehszlovák partizánok elleni razziákban. Az iskola elvégzése után felfegyverezték és a szovjet hadsereg hátában hagyták, hogy ott diverziós és terrorista cselekményeket hajtson végre és kémjellegű adatokat gyűjtsön.

      A feljegyzés a Katonai Törvényszék ítélete alapján készült.

 

Kozsevnyikov ezredes

                1959.március 12.

Fordította : Sebők Viktorné

E dokumentum eredetijének szkennelt képe 157 K

Lásd még:


Vissza a tartalomjegyzékhez