A volt gulag rab azonnal kiállított katonakönyve
|
|
Megkésett rehabilitáció Gyors válasz érkezett az általunk beterjesztett felmentési kérelemre Moszkvából 1999-ben, apám halála után 17 évvel. |
|
A volt gulag rab azonnal kiállított katonakönyve
|
|
Megkésett rehabilitáció Gyors válasz érkezett az általunk beterjesztett felmentési kérelemre Moszkvából 1999-ben, apám halála után 17 évvel. |
|
| Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Ügyészsége LEGFŐBB KATONAI ÜGYÉSZSÉG | |
1999 január " 6 " I G A Z O L Á S | |
| 103160 Moszkva, K-160 Homaunov per. 14 | |
| Polgártárs : Tóth István Születési éve és helye : 1926 év, Tokaj város, Magyarország Mely állam polgára : Magyarország Nemzetisége : magyar Lakhelye a letartóztatásig : Abaújszántó, Magyarország Munkahelye és beosztása ( foglalkozása ) a letartóztatás előtt : földműves Letartóztatás időpontja : 1945 január 23. Mikor és mely szerv ítélte el ( hozta a megtorló intézkedést ) : 1945 március 23-án, a 40. Hadsereg katonai törvényszéke. A bűntett minősítése és a büntetés ( alap és kiegészítő ) mértéke : az OSzFKSz Btk. 19 és 58(6), 19 és 58(8), 19 és 58(9), 58 ( 11 ) paragrafusai alapján 25 év javító munkatábor. A szabadulás időpontja: 1953 november 18. Az Oroszországi Föderáció 1991 október 18-i törvénye 3. paragrafusa alapján, a "politikai megtorló intézkedések áldozatainak rehabilitációja" tekintetében | |
| T ó t h I s t v á n polgártárs rehabilitálva van. | |
A rehabilitációról szóló határozatot a Legfőbb Katonai Ügyészség 1996 április 30-án hozta meg. Megjegyzés: A rehabilitációról szóló határozat nem szolgálhat alapul Németország polgárai számára vagyoni követelések szempontjából, mely ellenkezik a hatályban lévő törvénykezéssel és a nemzetközi kötelezettségekkel. Legfőbb Katonai Ügyészség Rehabilitációs osztályvezetője L. P. Kopalin | |
| Egy kis magyarázat: A népbíróságok, a katonai törvényszékek, a rendkívüli bizottságok ( az úgynevezett OSZO ) az 1926-os Dzerzsinszkij-féle büntető törvénykönyv hírhedt 58-as paragrafusa alapján éjt nappallá téve hozták ítéleteiket. 1a egyértelmű hazaárulás Amennyiben a fenti pontok közül bármelyikhez hozzátették, vagy eléje tették a 19-es alpontot, azt jelentette, hogy nem megkezdett vagy bevégzett bűncselekményről van szó, hanem annak csupán szándékáról, az esetleges felkészületről, felkészülésről. (Ezt kibővítve úgy értették : képzettsége, kiképzése, beosztása alapján elkövethette volna. Tehát ha nem is állt szándékában elkövetni a vádiratban rögzített bűnöket, de személye potenciális veszélyforrás a szovjet rendszer számára, ki kell iktatni a társadalomból. Összefoglalva: 1. Oroszország Legfőbb Katonai Ügyészsége 1996-ban megállapította, hogy apámat mondvacsinált okokkal ítélték el. (mellékbüntetésként az "58-asok" a letöltés után nem térhettek haza, egy a Szovjetunióban kijelölt helyen kell végleg letelepedni, és rendőri felügyelet alatt élete végéig élni)2. A 19-es kód alapján apám az első 3 vádpontot el sem követte (kémkedés, terrorcselekmény végrehajtása, diverzió), a (szerintük) megvalósult szovjetellenes csoportos agitáció, propaganda pedig lehetett egy "ruszki vicc", vagy "beszólás" a kocsmában, amit valaki (esetleg az ő jelenlétében) mondott, és ennyi elég is volt. 3. Magyar területen elfogott katona fölött idegen ország állampolgáraira érvényes polgári törvények alapján katonai "esküdtszék" mondott ki súlyos, sokszor halálos bírósági ítéleteket.
|
| Édesapám Tóth István (1926-1982) életének mérlege: 18 év nagy szegénységben 11 év szovjet katonai bíróság által elítélve GULAG rabszolgaként a halállal társbérletben 26 év háborús bűnösként, folyamatos rendőri felügyelet alatt, a hozott betegségek által egyre jobban sújtva Szomorú sorsára halála után 17 évvel, 1999-ben derült fény számomra, szinte véletlenül. Tőle csak azt hallottam, hogy "fogságban" volt. Története az eddigi ismereteim szerint a következő : 1944 őszén, 18 és fél évesen Tokajból mint leventét mozgósították Kassára, katonai kiképzésre.1945 január első napjaiban a szovjet csapatok érkezésekor a kaotikus állapotok közepette többedmagával megpróbált gyalog hazajutni. Az 50 km-es út megtétele közben szovjet fogságba került. A rehabilitáló okmányból /1999/ derül ki, hogy a 40. Hadsereg Törvényszéke ítélte a későbbiekben el, 3 hónappal a letartóztatása után. Részletek nem ismeretesek, a következő helyszín már a Szovjetunió legtávolabbi megsemmisítő-munkatábor körzete: Kolima. A töredékekből amiket néha elmondott, nem igazán tudhattuk meg mi volt ott. Térdeit vastag fehér szaruréteg borította /szűk, vizes vájatokban kúszva húzták a csillét/ Biccentett, egyik térde recsegve-ropogva hajlott /lábtörésekor nem kapott ellátást/ Snitt, ... 1955 novemberében három hónap vagonban vonatozás után megérkezett Nyíregyházára, ahonnan hadifogoly papírokkal engedték haza. Megfélemlítették. Nem beszélhetett őszintén a "fehér halál" birodalmában eltöltött évtizedről, még a családjának sem. A Történeti Hivatal által 1999-ben a család kérésére másolatban kiadott dosszié lapjai szerint haláláig háborús bűnösként tartották rendőri megfigyelés alatt. A Terror Háza múzeumban két, hazahozott jellegzetesen gulágos használati tárgya van kiállítva. Kivonat a 40.Hadsereg törvényszékének ítéletből a magyarországi szervek számára /1959/
E dokumentum eredetijének szkennelt képe 157 K Lásd még: |
