Rehabilitáció

Válasz az általunk felterjesztett felmentési kérelemre, Moszkvából 1999-ben, apám halála után 17 évvel.

Jelenleg (2006) a KGB irattárral levelezem, a megfelelő igazolások elküldése után -ígérik- kiadják a teljes vádirat/ítélet dossziéját másolatban.

rehabilitacija
 Oroszországi Föderáció
Legfelsőbb Ügyészsége

LEGFŐBB KATONAI ÜGYÉSZSÉG

      1999 január " 6 "                  I G A Z O L Á S
      5uv-50730-54.sz.
               ( a rehabilitációról )

 103160 Moszkva, K-160 Homaunov per. 14
 Polgártárs : Tóth István
Születési éve és helye : 1926 év, Tokaj város, Magyarország
Mely állam polgára : Magyarország
Nemzetisége : magyar
Lakhelye a letartóztatásig : Abaújszántó, Magyarország
Munkahelye és beosztása ( foglalkozása ) a letartóztatás előtt : földműves

Letartóztatás időpontja :
1945 január 23.

Mikor és mely szerv ítélte el (
hozta a megtorló intézkedést ) : 1945 március  23-án, a 40. Hadsereg katonai törvényszéke.

A bűntett minősítése és a büntetés ( alap és kiegészítő ) mértéke :

az OSzFKSz Btk. 19 és 58(6), 19 és 58(8), 19 és 58(9),
58 ( 11 ) paragrafusai alapján 25 év javító munkatábor.

A szabadulás időpontja:
1953 november 18.

Az Oroszországi Föderáció 1991 október 18-i törvénye 3. paragrafusa   alapján, a "politikai megtorló intézkedések áldozatainak rehabilitációja" tekintetében

T ó t h I s t v á n  polgártárs rehabilitálva van.
 
 
A rehabilitációról szóló határozatot a Legfőbb Katonai        Ügyészség 1996 április 30-án hozta meg.

Megjegyzés: A rehabilitációról szóló határozat nem szolgálhat alapul Németország polgárai számára vagyoni követelések szempontjából, mely ellenkezik a hatályban lévő törvénykezéssel és a nemzetközi kötelezettségekkel.

            Legfőbb Katonai Ügyészség Rehabilitációs osztályvezetője

       L. K o p a l i n     s. k.                                         L. P. Kopalin


Egy kis magyarázat:

   A népbíróságok, a katonai törvényszékek, a rendkívüli bizottságok ( az úgynevezett OSZO ) az 1926-os Dzerzsinszkij-féle büntető törvénykönyv hírhedt 58-as paragrafusa alapján éjt nappallá téve hozták ítéleteiket. 
Az első időkben 5 évre, majd 1937-től 15-20 évre, és 1947-től kezdve pedig többnyire 25 évre ítélve a koncepciós perek áldozatait. Az 58-as paragrafus, melynek alapján az úgynevezett "politikai bűnösöket" futószalagon ítélték el életre vagy halálra, a következő alpontokra tagozódott :

    Amennyiben a fenti pontok közül bármelyikhez hozzátették, vagy eléje tették a 19-es alpontot, azt jelentette, hogy nem megkezdett vagy bevégzett bűncselekményről van szó, hanem annak csupán szándékáról, az esetleges felkészületről, felkészülésről. (Ezt kibővítve úgy értették : képzettsége, kiképzése, beosztása alapján elkövethette volna. Tehát ha nem is állt szándékában elkövetni a vádiratban rögzített bűnöket, de személye potenciális veszélyforrás a szovjet rendszer számára, ki kell iktatni a társadalomból.
(forrás:Rózsás János)
1aegyértelmű hazaárulás
1bhazaárulás a kommunista rendszer gyengítésére
2fegyveres felkelés a rendszer ellen
3az ellenség támogatása
4a nemzetközi burzsoázia támogatása
5a Szovjetunió megtámadásának előkészítése
6kémkedés
7kártétel, károkozás ipari, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi téren
8terrorcselekmény végrehajtása
9diverzió (kártétel rombolással)
10szovjetellenes propaganda
11szovjetellenes csoportos agitáció, propaganda
12politikai bűntény feljelentésének elmulasztása
13a cári rendszer kiszolgálása
14szabotázs, gazdasági ellenforradalom

Összefoglalva:

1.   Oroszország Legfőbb Katonai Ügyészsége 1996-ban megállapította, hogy apámat mondvacsinált okokkal ítélték el. (mellékbüntetés mindenkinek az volt, hogy a letöltés után nem térhet haza, egy a Szovjetunióban kijelölt helyen kell végleg letelepednie, és rendőri felügyelet alatt élete végéig élnie.)

2.   A 19-es kód alapján apám az első 3 vádpontot el sem követte (kémkedés, terrorcselekmény végrehajtása, diverzió), a (szerintük) megvalósult szovjetellenes csoportos agitáció, propaganda pedig lehetett egy "ruszki vicc", vagy "beszólás" a kocsmában, amit valaki mondott, és beárulták.

3.   Magyar területen elfogott katona fölött idegen ország állampolgáraira érvényes törvények alapján mondtak ki súlyos, sokszor halálos bírósági ítéleteket. 


Tartalomjegyzék