A magyar „vészkorszak” kutatói
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként, azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a magyar történelem legsötétebb korszakának eseményeit. Munkánk során igyekszünk feldolgozni az 1944 után a Szovjetúnióba került politikai rabok, hadifoglyok és internáltak történetét. Gyűjtjük az emlékeket, publikációkat. Előadásokat, konferenciákat szervezünk és magyarországi egyetemeken „Gulág” szemináriumokat tartunk. Tagjaink között neves magyar és külföldi professzorok, tanárok, túlélők és azok leszármazottai is megtalálhatóak. Közösségünk szoros kapcsolatot tart fent miskolci partner intézményekkel és szervezetekkel a Szovjetúnióba elhurcoltak emlékének ápolása érdekében. Partnereink 2013-ben: MTA MAB Történettudományi Munkabizottsága, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális Antropológia Intézet, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Lévay József Közművelődési Egyesület, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre. Támogatóink 2013-ben: Emberi Erőforrás Minisztérium (NEA), Miskolc Megyei Jogú Város (Kulturális Mecénás Alap).
2. nap 2013. Április 23. GKNT Konferencia 2. nap (Tudományos Konferencia), Miskolc, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium
3. nap 2013. Április 24. GKNT Konferencia 3. nap (Megemlékezés), Miskolc, Jezsuita Templom
„Málenkij robot” – Emlék, emlékezet, megemlékezés címmel szervezett április végén három napos nemzetközi konferenciát Miskolcon a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelemtudományi Intézete. A GKNT nyilvános közgyűlésén eldöntötte: a” Málenkij robot” 70. évfordulója alkalmával emlékbizottságot hoz létre. Jövőre lesz ugyanis hetven éve annak, hogy az 1944-ben Magyarországra bevonuló szovjet haderő elkezdi a magyar és német nemzetiségű polgári lakosság tömeges elhurcolását. A túlélők elbeszélése szerint arról volt szó, hogy csupán egy “kis munkára” viszik őket, ez azonban több évig tartó nehéz “rabságot” jelentett.
Az értekezleten bemutatták a GKNT alapító elnökének, Zsíros Sándornak Szemelvények a Gulágok Memoárirodalmából című könyvét, majd Majorszki András, a társaság elnöke tartott előadást. Stark Tamás, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa a GULAG és GUPVI táborrendszer megítéléséről beszélt a nemzetközi tudományos életben, míg Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a „Málenkij robot” kutatási és közfelfogási problematikáiról értekezett.
Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára a Gulág- és „Málenkij robot”-kutatás kárpátaljai eredményeit ismertette, Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Lehoczky Tivadar Intézet tanára pedig a magyar és német nemzetiségű lakosok deportálásának történetéről számolt be.
Kolozsvárról Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője, magánkutató és Murádin János Kristóf, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa tartott előadást az erdélyi eseményekről. Előbbi a magyarok és németek nemzetiségi alapú, 1944 őszén történő romániai internálását foglalta össze, utóbbi a kolozsvári magyar civilek elhurcolását ismertette a konferencia résztvevőivel.
A rendezvényen bemutatkoztak továbbá a téma feltárásában szerepet vállaló, szervezetek, önkormányzatok és egyházak is.
A konferencia legjelentősebb eseménye „Málenkij robot” Emlékbizottság 2014-2015 megalakulása. (2013. Április 23.)
Elnök: Dr. Stark Tamás, Társelnök Dr. Bognár Zalán, Program koordinátor: Majorszki András, Társadalmi kapcsolatokért felelős munkatárs dr. Máthé Áron.
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként, azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a magyar történelem legsötétebb korszakának eseményeit. Munkánk során igyekszünk feldolgozni az 1944 után a Szovjetúnióba került politikai rabok, hadifoglyok és internáltak történetét. Gyűjtjük az emlékeket, publikációkat. Előadásokat, konferenciákat szervezünk és magyarországi egyetemeken „Gulág” szemináriumokat tartunk. Tagjaink között neves magyar és külföldi professzorok, tanárok, túlélők és azok leszármazottai is megtalálhatóak. Közösségünk szoros kapcsolatot tart fent miskolci partner intézményekkel és szervezetekkel a Szovjetúnióba elhurcoltak emlékének ápolása érdekében. Partnereink 2012-ben: MTA MAB Történettudományi Munkabizottsága, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Intézet, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Lévay József Közművelődési Egyesület, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre. Támogatóink 2012-ben: Emberi Erőforrás Minisztérium, Miskolc Megyei Jogú Város (Kulturális Mecénás Alap).
A támogatásoknak és a széleskörű össze fogásnak köszönhetően egyesületünk 2012-ben sikeres és eredményes munkát tudott végezni. Pontokba szedve emelném ki egyesületünk legfontosabb programjait.
GKNT közgyűlés
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Helyszín: Budapest, Honvéd tér
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága rendszeresen részt vesz Budapesten a Honvéd téren megrendezésre kerülő Gulág megemlékezésen. Egyesületünk a rendezvényt követően a Gulág Alapítvány tagjaival közös gyűlést tartott a Honvéd tér közelében található Rokfort étteremben. Nyilvános közgyűlésünkön előkészítettük a Miskolci Egyetem BTK Történeti Intézetében megtartandó szemináriumunkat és a 2012. április 11-12-13-án megrendezésre kerülő konferenciánkat.
Helyszín: Miskolc ME-BTK Történettudományi Intézet
Terepmunka: Felsőzsolca, Szerencs-Ond és Rátka
Kunt Gergő és Majorszki András irányításával öt egyetemi hallgató bevonásával kutatószemináriumot szerveztünk. A kutatás középpontjában az Észak Magyarországi „málenkij robot” események feltárása állt. A legjobb egyetemista kutató, lehetőséget kapott, hogy munkájának eredményeit bemutassa az áprilisi GKNT konferencián.
Helyszín: Miskolc, MTA MAB Székház
A program:
900–1000 | Regisztráció |
1000–1040 | Megnyitó, köszöntések
Molnár Péter, Miskolc MJ Város Önkormányzatának képviselője az Oktatási, Kulturális, turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke Gyulai Éva, ME-BTK TTI Igazgatója Majorszki András, GKNT elnöke |
1040–1100 | Várdy Béla: A Gulág megszületése, kifejlődése és mibenléte |
1100–1120 | Vladimir Rott: Ne felejtsünk! Visszaemlékezés a Gulágra |
1120–1140 | Bognár Zalán: Sztálin 1944. december 16-ikai határozatának végrehajtása a Kárpát-medencében |
1140–1200 | Szünet |
1200–1220 | Barabás László: Gulág és málenkij robot |
1220–1240 | Stark Tamás: Magyar civilek elhurcolása a Szovjetunióba, különös tekintettel a budapesti deportálásokra |
1240–1300 | Várdy Huszár Ágnes: A Gulágról hazajöttek visszaemlékezései mint történelmi források |
1300–1330 | Vita, hozzászólások |
1500–1520 | Molnár D. Erzsébet: Kárpátaljai magyarok a donbászi munkaszolgálaton |
1520–1540 | Murádin János Kristóf: Málenkij robot – Kolozsváriak szovjet fogságban 1944–1948 |
1540–1600 | Máthé Áron: A szovjet fogság képe a kommunista diktatúra idején |
1600–1620 | Kunt Gergely: „A kommunisták azért nehezteltek rám, mert Hitler idején nemzeti szocialistának vallottam magam” – avagy egy világkép és mozgatórugói |
1620–1640 | Simon Gábor: Nyíregyháza és a Gulág |
1640–1700 | Majorszki András: Ondiak (Zemplén m.) kényszermunkán a Szovjetunióban 1945–1947 |
1700–1720 | A Gulág-szeminárium legjobb dolgozata (Iván Eszter) |
1720–1800 | Vita, hozzászólások, a konferencia zárása |
Kísérő rendezvények:
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium
Miskolc Fényi Gyula tér 2-12.
Helyszín: Szent Ignác épület, Fényi Gyula terem
Programok: Előadások, műhelybeszélgetés a Gulagról
Várdy Huszár Ágnes és Várdy Béla professzorok,
Duquesne Egyetem, Pittsburgh, USA
Kamarakiállítás: Szovjet fogságban – Emlékek Dr. Gyermek László rabságának idejéből (Budapesti Történeti Múzeum kiállítása, tablókon)
Nyilas Misi Ház, Lévay József Közművelődési Egyesület
Miskolc Kossuth u. 17.
Helyszín: Oratórium
Program: Előadás és filmvetítés: Gulyás Gyula filmrendező
Részletek Gulyás Gyula „Málenkij robot” (1987-1989) c. dok.filmből. Beszélgetés a rendezővel.
Elképzeléseinknek megfelelően, színvonalas és gazdag programot felvonultatva sikerült konferenciánkat megrendezni. A rendezvény fő napján 2012. április 11-én Szerdán a MTA-MAB Székházában a téma jeles kutatói tartottak előadásokat. A magyarországi kutatók mellett Ukrajnából, Romániából, Ausztriából, Kanadából és az Egyesült Államokból is érkeztek tudósok. Programunk a maga nemében egyedülálló és hiánypótló Magyarországon! A konferenciát követően Egyesületünk nyilvános közgyűlést tartott, amelyen meghatároztuk legfontosabb célkitűzéseinket.
GKNT elnökségi találkozó
Helyszín: Budapest, Honvéd tér
A Gulágon történ eseményekre és a magyar áldozatokra minden év október második hétvégéjén emlékeznek meg a Gulág Alapítvány tagjai. Erre a programra egyesületünk tagjai is meghívást kaptak. Az emlékműnél mi is elhelyeztük koszorúnkat. A rendezvényt követően GKNT elnökségi találkozót szerveztünk, amelyen a Gulág Alapítvány vezetői is részt vettek. A megbeszélésen ismételten megerősítettük együttműködési szándékunkat.
Helyszín: Miskolci Egyetem
A Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileuma alkalmából a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága Gulág-napot szervezett. A Gulág-nap fővédnöke: Illésné Kovács Mária dékán asszony volt. A program első részében került bemutatásra Zsíros Sándor A GKNT alapító elnökének szöveggyűjteménye, melynek címe: „Szemelvények a Gulágok memoárirodalmából.” Ezt követően Horváth Zita történész, dékánhelyettes és Molnár Péter, Miskolc MJ Város Önkormányzatának képviselője az Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke köszöntötték a vendégeket. A népes hallgatóság a köszöntők után Tatjana Guszarova a moszkvai Lomonoszov Egyetem tanárának előadását hallgathatta meg. A magyarul jól beszélő professzor asszony színes és érdekes előadásával lenyűgözte a diákokat, egyetemi hallgatókat és tanárokat.
Helyszín: Pécs, Megyeháza
A magyarországi „málenkij robot” kutatás élenjáró csoportja a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre. Az egyesület elnöke Matkovits Kretz Eleonóra meghívásának eleget téve a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága is képviseltette magát a rendezvényen. A három napos programon a magyar és német előadók mellett orosz és ukrán kutatók is előadást tartottak a témában. Egyesületünket Molnár Erzsébet GKNT titkár, Zsíros Sándor GKNT alapító elnök, Majorszki András GKNT elnök és Majorszkiné Kassét Nikoletta képviselte.
Zsíros Sándor GKNT alapító elnök 2011-ben kezdte el „Szemelvények a Gulágok memoárirodalmából” című szöveggyűjtemény szerkesztését. Rengeteg kézirat, napló és könyv áttanulmányozása után 2012-ben lezárult a szerkesztői munka. Támogatóinknak köszönhetően (Emberi Erőforrás Minisztérium, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Miskolc, Kulturális Mecénás Alap, Felsőzsolca, Örökségünk Alapítvány) sikerült kiadni a könyvet! Pécs (100 db.), Miskolc (80 db.) és Felsőzsolca (10 db.) minden oktatási intézményébe eljuttattuk a szöveggyűjteményt. A célunk az, hogy minden magyarországi iskola könyvtárába bekerüljön ez a tartalmában, formájában és témájában egyedülálló kiadvány.
III. Kapcsolattartás Gulágkutatókkal Magyarországon és Külföldön.
A Gulágkutatás Magyarországon annak ellenére, hogy neves kutatók foglalkoznak a témával, gyermekcipőben jár. Múzeumok, Intézetek, Egyetemek foglalkoznak a problémakörrel a kutatás szervezésének szakmai irányításának azonban nincs összehangolt koncepciója. Ma Magyarországon a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága az egyetlen szerveződés, amely a téma kutatóit összegyűjti. Az egyesület tevékenysége a határokon is átível, ezzel is igyekszünk a kutatás színvonalát növelni. A Gulágkutatókkal való kapcsolattartás az alapja munkánknak.
Színvonalas szakmai munka elképzelhetetlen az Egyetemekkel való együttműködés nélkül. Ezért választotta székhelyéül egyesületünk a Miskolci Egyetem BTK Történelemtudományi Intézetét. Egyesületünk kapcsolatai révén segíti a szakmai munkát a Miskolci Egyetemen, kutatószemináriumokat, előadásokat szervez. A téma feltárása, újabb kutatásokat igényel, amelyek az egyetemisták bevonásával tovább erősíthetőek. 2012-ben a ME-BTK Történettudományi Intézetével közösen Tavasszal egy kutatószemináriumot, míg ősszel egy GULÁG napot szerveztünk. 2013. Február 22-én a ME-BTK Kulturális Antropológia Intézet indít el egy „málenkij robot” kutatószemináriumot. A rendszeres munka eredményeként, Miskolc jelentős Gulágkutató központtá vált.
Egyesületünk fennállásának legkomolyabb konferenciáját szervezte meg 2012. április 11-én, Miskolcon az MTA-MAB Székházban. 15 előadó mellett kiállítás, filmvetítés, fórum és közgyűlés is kapcsolódott programunkhoz. A konferencián elhangzott előadásokat terveink szerint a nyáron megjelenő Múlt-Kor internetes magazinban publikálnánk. Bartal Csaba Főszerkesztő úrral, ezzel kapcsolatosan most zajlanak a tárgyalások.
VII. A Gulág eseményeinek bemutatása Miskolcon, együttműködő partnereink támogatásával iskolákban, közösségi házakban.
Miskolcon folyamatosan bővül együttműködő partnereink köre. A téma iránt érdeklődő iskolák, intézmények, egyesületek segítségével további ismeretterjesztő munkát végezhetünk.
Ez a munka folyamatosan zajlik, kutatóink, előadóink rendszeresen tartanak előadásokat, vetítéseket a város különböző intézményeiben.
VIII. Megemlékezések szervezése Miskolcon és B-A-Z megyében a „málenkij robottal” kapcsolatosan. Koncertek, kiállítások szervezése.
A „málenkij robotról” való megemlékezés szintén fontos feladatunk, Miskolc és B-A-Z megyét súlyosan érintették az elhurcolások. Szinte nincs olyan település ahol ne történtek volna elhurcolások! Ezért a konferenciáinkhoz előadásainkhoz szorosan kapcsolódva megemlékezéseket is tartunk. Legutóbb Miskolcon, Diósgyőrben 2013. január 23-án emlékeztünk meg az elhurcoltakról.
A Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának legfontosabb eseménye a minden évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Konferencia. 2013-ban rendezvényünk a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban kerül lebonyolításra. Konferenciánk fókuszában a „málenkij robot” közelgő 70. évfordulója ál. Terveink szerint létrehozunk egy „málenkij robot” Emlékbizotságot, amely a 2014-2015-ben koordinálja és szervezi majd a megemlékezéseket.
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága nevében 2012-ben két pályázatot adtunk be. Mindkét pályázatot megnyertük!
XII. Adminisztráció
Egyesületünk eredményes működéséhez az adminisztrációs feladatok elvégzése elengedhetetlenül fontos. 2012-ben a következő feladatokat sikerült elvégezni:
Miskolc TV: Bognár Zalán, Stark Tamás, Majorszki András
ECHO TV : Zsíros Sándor
Szt. István Rádió: Zsíros Sándor, Majorszki András
Hír Tv: Máthé Áron, Majorszki András
Reményeim szerint az elkövetkező időszakban tovább tudjuk építeni, fejleszteni egyesületünket magyarországi és külföldi partner intézmények, egyesületek, szervezetek és támogatók bevonásával.
Miskolc, 2013. január 31. Majorszki András
Gulágkutatók Nemzetközi Társasága
elnök
Miközben a hivatalos procedúrák miatt vontatottan haladt az egyesület megteremtése és a nyilvántartásba vétele, féléves – közös elhatározással – első nagyobb, bemutatkozó rendezvényünk szervezéséhez kezdtünk. Sok-sok egyeztetés és fáradozás után támogatóink, segítőink jóvoltából 2009. június első felében 3 napos sikeres rendezvénysorozatot szerveztünk. A siker biztosítéka mindenekelőtt a kiváló és jeles előadói gárda volt.
Bognár Zalán dr. történész, a Károlyi Gáspár Egyetem adjunktusa, Magyaródy Szabolcs Corvinus Könyvkiadó (Kanada) tulajdonos igazgatója, Máthé Áron történész, Terrorháza Múzeum munkatársa, Molnár Erzsébet dr., a Miskolci Egyetem adjunktusa, Molnár D. Erzsébet történész, Beregszászi II. Rákóczi F. Főiskola tanára, Stark Tamás dr. az MTA Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa, Olofsson Placid Károly dr. atya, bencés szerzetes, Gulág – túlélő, Szalkai Zoltán újságíró, dokumentumfilmes, Várdy S. Béla dr. prof. Duquesne University Pittsburgh, Pennsylvania, USA, Várdy Huszár Ágnes dr. prof. Duquesne University, Pittsburgh, Pennsylvania, USA, Ö. Kovács József dr., Miskolci Egyetem docense, Szekeres Imre Gyula nyugdíjas, Gulág – túlélő, Zsiros Sándor ny. tanár, a Társaság elnöke.
Rendezvényünk első két napja az ismeretterjesztési célkitűzéseinket szolgálta.
Június 11
A sorozat első napját az ifjúságnak szenteltük a Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium szép előadótermét teljesen megtöltő diákok és felnőttek nagy figyelemmel, őszinte érdeklődéssel nézték, hallgatták végig az előadásokat, a változatos 4 órás műsort.
Szíves támogatónk, P. Forraí Tamás igazgató úr bevezetője után megérdemelt sikert aratott a két idős túlélő, Szekeres Imre Gyula és Olofsson Placid atya „vallomása”.
Szekeres Imre Gyula a most ötödik kiadást megélt Nyolc év rabmunka a Szovjetunió vorkutai lágereiben című könyvében leírtakat elevenítette fel az idő megszabta rövidséggel. Őszinte szívvel, tárgyilagosan szólott a megélt rabszolga táborbeli rettenetekről, a rabok közötti ”karrierjéről”, arról, hogy honyhára kerülhetett, sőt szorgalma, ügyessége, becsülete révén egyik vezetője lehetett a sok ezer fogoly étkezését ellátó rabkonyhának. Ez az életét mentette meg.
A vallomása végén elmondott Papváry Elmérné által írt Hiszekegy a fiatal hallgatóság között is hatalmas sikert aratott.
Megrendítő hatással volt a fiatalokra az a 20 táblából álló színes fotókiállítás, melyet Ny. I. Getman Gulagot túlélt orosz festőművész alkotásaiból válogatta magyar barátja, Szekeres Imre Gyula.
Ugyancsak kiemelkedően sikeres volt Olofsson Placid atya emlékezése a Gulagon töltött évekre. Pazar előadásban szólott a rabszolgatáborok életéről, a szenvedésről, éhezésről, a megaláztatásról, mely minden rabságba hurcoltnak osztályrészéül jutott, de mindezt élete 90 életévén is túljutott örök optimista lélek iróniával, gyakran magát sem kímélve Isten áldotta derűvel, finom humorral mondta el úgy, hogy a hallgatóság, a diákság végig nagy derűvel élvezte a feledhetetlen előadást (Tizenharmadik – !! – kiadásban is megjelent A hit pajzsa címmel az atya életét bemutató remek könyv, melyet Ézsiás Erzsébet írt meg az atya vallomása alapján.)
A Miskolc környéki „felszabadító” harcokról, és ezek után bekövetkezett szovjet hadifogoly- szerzési akciókról beszélt Zsiros Sándor A front alatt címmel megjelent könyve alapján.
Június 17-én
a második napi rendezvény, melyet ugyancsak ismeretterjesztő jelleggel szántunk a város felnőtt lakói számára. Ezt a késő délutáni, esti órákra szervezett előadássorozatot ugyan a jezsuita gimnázium égisze alatt, az ő támogatásukkal szerveztük, de a belvárosban lévő, a református egyház gondnoksága alatt álló Nyilas Misi Ház művelődési épület-komplexumának előadótermében 40-45 fős hallgatóság jelenlétében.
Az est folyamán igen tartalmas, az ismeretterjesztés szintjét is meghaladó tudományos igényű előadások hangzottak el.
Magyaródy Szabolcs úr A „bűnös nemzet” titulus nyomán keletkezett méltatlan hazugságokról szólott, Dr. Várdy Huszár Ágnes prof. Magyar nők a Gulagon címmel tartott előadásában az elhurcolt magyar nők sorsát, megaláztatását, megrázó példákkal tárta elénk.
Stark Tamás: A kommunizmus el nem ismert áldozatai: a magyar hadifoglyok címmel többek között arról is szólott, hogy a harcok közben fogságba került foglyokon kívül a kommunizmus áldozatának kell tekintenünk a hadifogoly-táborokban a sok ezernyi elhurcolt, elpusztult nőket, férfiakat is.
Dr. Várdy Béla professzor előadásában észrevételeket tett a magyarországi Gulág – kutatásokhoz. Mindenekelőtt azt, hogy mindezideig szegényesek, elégtelenek és eredményeik a köztudat elől háttérbe szorítottan létezhetnek csak.
Az előadás után A kommunizmus áldozatai címmel összeállított angol nyelvű dokumentumfilm vetítésére került sor.
Sikeres, tartalmas előadások voltak, a hallgatóság érdeklődéssel hallgatta az előadókat 3 órán át.
A zsúfolt programú estéből azt a tanulságot is le kell vonnunk, hogy nem célszerű keverni a konferenciák és az ismeretterjesztés metodikáját. Nem hasznos, ha 3-4-5 nagy tudású tudós ember előadását egymás mellé tesszük, akik aztán szünet nélkül – rendszerint kicsúszva az időkeretből – több órán át tartják tartalmas előadásaikat.
Június 18-án
került sor a meghirdetett konferenciánkra a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete „Kék termében”.
Az Intézet igazgatója Dr. Gyulai Éva megnyitója után
Dr. Bognár Zoltán Magyarok a magyarországi hadifogoly-táborokban (1944-45) címmel tartott előadásában a Gulag – téma azokra a kevésbé ismert vagy ismeretlen részleteire vezette el a hallgatóságot, melyet az ország területén a „felszabadító harcok” alatt és után a szovjetek (és kisebb számban a románok, valamint a bolgárok) által létesített fogolytáborok jelentettek. A táborokról, elhelyezésükről, a fogolyszerzés módjairól hallottunk érdekes, sok új ismeretet közlő előadást Dr. Bognár Zalántól
Stark Tamás előadásában (Hadifoglyok vagy kényszermunkások?) azt a kérdést válaszolta meg, hogy a Szovjetunióba hurcolt magyar hadifoglyok, civil férfiak és nők közül elhaltak vajon a kommunizmus áldozatai lehetnek-e? A tamáskodó kérdések nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is számtalanszor előkerülnek, akár nemzetközi fórumokon is. Az előadó sorra vette azokat a próbálkozásokat, melyeket nemzetközi szinten igyekeztek megfogalmazni, emlékeztetni a kommunizmus bűneire, de mindezideig nem sok sikerrel. Külön figyelemmel hallgattuk a számszerű adtatok között a Miskolc – diósgyőri elhurcolások adatainak közlését.
Élvezetes, nagy felkészültségről tanúskodó előadását mind a szakemberek, mind a „civil” hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta.
Dr. Várdy Béla prof. színes előadásában sok példával illusztrálva beszélt arról, hogy a Gulág-kutatás, Gulág – történet ismerete mennyire háttérbe szorul a köztudatban, iskolákban, egyetemeken, Amerikában is, de ez a helyzet a Szovjetunió utódállamaiban is. Ugyanakkor a holokauszt ismeretét iskolákban tanítják, kutatására tanszékek, intézetek, támogatott folyóiratok állnak a kutatók rendelkezésére.
Nem ezt hibáztatta, hanem, hogy a Gulag – kutatásnak Amerikában sincsenek intézményei, tanszékei, tulajdonképpen nincs szisztematikus kutatás. Ennek következtében igen gyenge dolgozatok is napvilágot láthattak az elmúlt évtizedekben, másrészt viszont egyéni kutatók igen színvonalas, nagy jelentőségű munkáikat jelentettek meg Amerikában (A. Applebaum, Hollander Pál és mások). Beszélt a professzor úr a nyugat- európai értelmiség néhány elismert képviselőjének Sztálin imádatáról (Thomas Mann, Anatol France).
Megdöbbentő adatokkal, ismeretekkel szolgált hallgatóinak arról, hogy ezrével voltak a Gulágokon amerikai foglyok is. Nagyobb részt azok, akik a második világháború során német fogságba estek, majd táborukat a szovjetek „felszabadították”, de mindenestül a Gulágra hurcolták őket. Méginkább meghökkentő volt annak a közlésnek a tartalma, miszerint a 1929-33-es világválság idején tömegével mentek el jó szakemberek a Szovjetunióba. Kaptak ingyenes orvosi ellátást, lakást, magas fizetést – ígérték, majd a háború közeledtével összeszedték a külföldi szakembereket és a Gulágra deportálták őket. A professzor délelőtt elhangzott előadásának ezt a részletét érdeklődéssel, mégis hitetlenkedve hallgattuk. (Akkor még nem tudtuk, hogy még aznap meglepő bizonyítékokat hallhatunk és olvashatunk erről délután egy, a világválság miatt a Szovjetunióba „emigrált” miskolci zsidó család sarjától).
Máthé Áron Málenkij robot, az elhurcolások hazai felelősei címmel megtartott előadása is a Gulág – történelem kevésbé ismert részletét tárta fel a hallgatóság előtt. Bevezetésképpen szólt arról véleményéről, mely szerint kezdetben a nagytömegű elhurcolások egyik célja a népesség ideológiai átkovácsolása is lehetett.
Általános történelmi jelenség, hogy a hódító nagyhatalmak helybeli erőkkel igyekeznek a közigazgatást, a közbiztonságot megszervezni, fenntartani.
Voltak-e az elhurcolásoknak magyar segítői? – tette fel a kérdés az előadó.
Voltak, bár számukat megközelítően sem ismerjük.
Visszaemlékezések és dokumentumok beszélnek arról, hogy a szovjetek mindenhol arra törekedtek, hogy szinte a harcok után nyomban a kommunista párttal szimpatizáló személyekből hozzanak létre egy csapatot. Ezek voltak a karszalagos policok vagy policájok. A városokban igyekeztek a rendőrségre építkezni, de Budapesten nagy bajban voltak, mert több ezer rendőrt az oroszok az utcáról összeszedve vittek hadifogságba. Szólott az előadó a Miskolc környéki „segítőkről”, a magukat ellenállóknak kikiáltó MOKÁN – Komité kis csapatáról, mely kezdetben 15-20 főt tett ki, a harcok után 120-200 fő vallotta magát Mokán – tagnak. Ez az előadás is a Gulág- történelem oly részletét célozta meg, amely nem csak a „nagyközönség, de a szakemberek előtt is kevésbé volt ismert.
Molnár. D. Erzsébet a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola doktorandusa volt a következő előadó. A fiatal tudós a rövidre szabott időben is átfogó képet adott a Kárpátalján élő magyar lakosság kálváriájáról. Beszélt arról, hogy amikor 1944. nyarán a front a Kárpátok előterébe érkezett, akkor a Kárpátokban az u.n Árpád-vonal modern harci technikával is jól felszerelt, megerősített védőrendszer volt. A románok 1944. augusztusi kiugrása révén a II. Ukrán Front a Kárpátokban védő egységek hátába került. A harcok során azonnal megkezdődött a lakosság elhurcolása. Főleg a magyar lakosságot sújtotta ez, majd a „málenkij robot” -nak ismert, hazugságra alapozott „begyűjtés” szedte áldozatait. Az előadó szerint nagy tömegű elhurcolások indítéka nemcsak a munkaerőhiány, hanem okok között ott szerepelt a tömegek tudatának átformálása is. Erre utalnak az 1960-as években végrehatott deportálások is.
Nem tudjuk hány kárpátaljai magyart hurcoltak el különböző okkal vagy ok nélkül. Azt sem, hányan pusztultak el. Pusztán nemzetiségük miatt. Sokan, hiszen már a rettenetes gyötrelmeket okozó utaztatás során is hullottak az emberek. Nem lehetett szó felmérésről, kutatásról. A legutóbbi időben kérdőíves felmérést indítottak el, ennek eredményeire támaszkodva, alapozva, szomorú példákkal is illusztrálva mutatta be röviden, de hatásos előadásában az elhurcoltak sorsát a lágerekben.
Ö.Kovács József dr. a Miskolci Egyetem docense előadásában (Az erőszak tapasztalat és emlékezete) szólott arról, hogy ő mintegy,tíz éve foglalkozik a jelenkor kutatásával, elsősorban az 1945- 1960 közötti időszak politikai diktatúráinak elméleti és gyakorlati tapasztalataival. Így került kapcsolatba a Gulág – témával, de nem csak e téma történetével kíván foglalkozni, hanem társadalomtörténeti indíttatásból a hogyanra, a miértre keres választ. Hogyan és miért jöhettek létre e társadalmi anomáliák.
A társadalomtörténetnek az a sajátossága, hogy nemcsak kifejezetten eseménytörténetet fogalmaz meg – mondta -, hanem kölcsönöz érveket, argumentumokat a „szomszédos” szaktudományoktól is, pl. a történelmi antropológiától (szabályszerűségek, törvényszerűségek) irányához adnak segítséget.
Majd egy 2004-ben tankönyvben megjelent – az előadó véleménye szerint- hibás nézetekre keresett választ, vitaalapot. Távolabbról, általánosság felől indítva kritikus érveit.
Ezután a Gulyás- testvérek híres-nevezetes Málenkij robottal foglalkozó dokumentum filmjéből vett példákkal, történetekkel érvelt egyes kutatóknak, előadóknak az erőszak történelmi értelmesei ellen vagy éppen egy-egy más felfogás mellett.
Dr. Molnár Erzsébet a Miskolci egyetem angol tanszékének adjunktusa a Gulág-irodalom fordításának gondjairól szólott. A színes, irodalmi idézetekkel tarkított jó hangulatú előadásban szólott a tolmácsolás, fordítás (műfordítás) általános problematikájáról, középpontban a magyar nyelv kiválóságáról, szépségéről és a más nyelvekhez viszonyított értékeiről, s ebből eredő tolmácsolási gondokról, a Lejter Jakabok okozta veszélyekről. Igazolásul Reményik Sándor, Karinthy Frigyes, Anatol France, Brassai Sámuel és más nagyságok vallomásait idézte.
Speciális gondot jelentenek a Gulág témájú szövegek, dolgozatok, könyvek fordításai. Azért, mert ezeknek a szövegeknek helyes tolmácsolása olyan háttérismereteket is feltételez, mint katonai, harcászati fogalmak, szakszavak, hiszen a téma indítása minden esetben a háborúhoz, a harcokhoz kötődik. Ugyan így a fogolytáborokban kialakult orosz eredetű „zsargon” a magyar , angol vagy német nyelvbe történő átültetése, értelmezése, pl: ( hadbíróság, kaput (’ halál, halott’) szoldát, GULAG, NKDV, SZMERS (’katonai elhárítás’) kápó, bárisnya, invalidus (’ nem dolgozó’), SARASKA (tudósok kényszermunkatábora). És így tovább végtelen számban sorolhatóan.
Ezután a program szerint vita, eszmecsere kezdődött a jelenlévő hallgatóság és az előadók között. Ez az élénk eszmecsere – az időből is kicsúszva – mutatta a konferencia sikerét, hiszen az itt elhangzott előadások mindegyike a közönség, sőt a Gulág – témákban jártas szakemberek előtt is kevéssé ismert, vagy éppen egyáltalán nem ismert részletek nyomán parázslott fel a vita, a tartós az eszmecsere.
Ott is, majd a vita után is a jelenlévők – akikkel módunk volt beszélni – amellett álltak ki, hogy a konferencia anyagát teljes egészében ki kellene adnunk a magunk és a szélesebb társadalom hasznára.
Vlagyimir Rott
A konferenciához kapcsolódva szólnunk kell még egy rendkívüli eseményről. Már folytak a konferencia délutáni előadásai, amikor a miskolci Megyei Könyvtártól telefonon kérdés érkezett, nem fogadnánk-e egy félórára 1929/33-as válság idején Szovjetunióba emigrált miskolci származású Róth izraelita család leszármazottját, Valgyimir Rottot, aki ezen a napon Moszkvából könyvbemutatóra érkezik Miskolcra, apja Gulágon – töltött éveinek irodalmi dokumentumaival.
Mi szívesen fogadtuk a rendkívüli vendéget. Azért is, mert céljaink között szerepel a Gulág – történelem elhallgatott, eltitkolt, részleteinek kutatása, eredmények közzé tétele. Ezek között ott szerepel a magyar izraeliták (magyarországi zsidók) szovjet Gulág- táborokba való elhurcolásának kutatása, felderítése. Tízezrekről van szó, akikről nem beszélünk, csak a holokausztról hallhattunk.
Emlékeztünk, délelőtti elhangzott Dr. Várdy Béla prof előadásának meghökkentő részletére, mely szerint sok amerikai állampolgár (szövetséges!) kerül különböző okkal a Gulag rabszolga táboraiba. Vlagyimir Rott (így ferdítették a családnevet a Szovjetunióban) a Oroszországban született, ma Amerikában (Kanadában) élő menekült, igaz magyar ember. Tört magyarsággal, Placid atyához hasonló szellemességgel, humorral, sok iróniával, a szemtanú hitelességével beszélt.
Zsíros Sándor